Az első eredmény…?
2007 május 29. | Szerző: Kriszta
Kedves Csiga!
Hát erre most mit írjak? Köszönöm. Nagyon régen várok erre. Erre, hogy egy ilyen kommentet kapjak. Te vagy az első, akit sikerült “megmentem” élete talán egyik legnagyobb hibájának elkövetésétől! Jó érzés. Azt gondolom, hogy ebben az üzletben már nincs perspektíva az újaknak. Viszont a termékek tényleg jók. Igaz, hogy nem engedhetem meg magamnak, hogy rendszeresen vásároljam őket, de amíg kitart, ami a táskában volt, azt megesszem. Végülis mért álljon a polcon, csak a helyet foglalja nem??? 🙂 Szóval azt gondolom, jól döntöttél és hidd el semmit nem vesztettél azzal, hogy nem léptél be. Olvastad a blogom láthattad én mennyire rövid idő alatt miket éltem át. Nem is kell tovább szaporítani a szót. Kívánok Neked szép hosszú, teljes és boldog életet! Mindan jót!!!
PS.: Olvastad a másik FLP-s blogot? Tedd meg, hogy elolvasod! Tanulságos.
2007 május 23. | Szerző: Kriszta
Szia!
Meglepődtem, hogy írtál, mert az utóbbi hetekben már nagyon behalt a blogom. Igazság szerint nekem már nincs írni valóm – leszámítva reagálásaimat a kommentekre -, hiszen saját, rövid idő alatt beszerzett tapasztalataimat már megosztottam az emberekkel. Most olvasom vissza a soraiat, és válaszolok. Először is nagyon jól esik nekem, amit a durva írásokról gondolsz. Megmondom őszintén, néhány ilyen után azt gondoltam, nincs nekem arra szükségem, hogy ilyeneket elolvasba kiakadjak és bosszús legyek, felesleges egy blog miatt atrocitásoknak kitennem magam, törlöm a blogot és ennyi volt. De valahogy mindig visszatartott valami a törléstől… Talán az, hogy élt bennem a remény, hogy egy klassz dolog fog kialakulni belőle. És igazából az én véleményem szerint nagyon jó is lett, mert egy egyszerű kis blogból, ha nem is színvonalas, de jó vita kerekedett. És erre büszke vagyok. Aztán utána azért nem hagytam abba, mert sok – számomra – negatív komment után jöttek azok a kommentek, amelyek már az én érzéseimet adták vissza, csak az írók tapasztalatain keresztül. És akkor döntöttem el végleg, hogy a blog megmarad, amikor az egyik kommentben megkértek rá, hogy töröljem, mert buta vagyok… 🙂 Szóval már csak azért is itt van, a blog él és újra összehozott valakivel, akit nagyon értelmesnek, okosnak és kedvesnek tartok és akivel el tudnám képzelni, hogy élőszóban is klassz eszmecserét folytassak. (Ezt eddig nem írtam, de “másik Kriszta” felé is így érzek. De nem pusztán azért, mert velem ért egyet, hanem mert értelmes embernek tartom őt!!!)
Pénz. Nos, mintha a gondolataimban olvasnál… Emlékszem még most is az első telefonbeszélgetésemre az akkor még leendő szponzorommal. Ha nem haragszol leírom:
“Szia Kriszti. B. E. vagyok, nem tudom emlékszel-e még rám?” Emlékeztem. “Azért hívlak, mert szeretnék Neked mutatni egy nagyon klassz dolgot, amivel sok pénzt lehet keresni. Én a múlt hónapban 130.000-et kerestem vele és ebben a hónapban 330.000-et fogok keresni. Érdekel?” Hát érdekelt. Szóval eddig az idézet, a történet további folyása a blogból ismert. Igen. Ő is a pénzzel vett rá, hogy olyat tegyek, amit világ életemben el akartam kerülni és a sok nullával elaltatta a gyanakvásom. Elismerem, ez az én saját emberi gyarlóságom volt. Hogy elkápráztatott a könnyűnek igért pénzkereseti lehetőség és egy itt Magyarországon akkor már ismert, jól csengő név, vagy nevezzük sztárnak a hölgyet. De hát esendő vagyok/voltam, mint oly sokan…:) És nekem is az a benyomásom, hogy ez tényleg sokaknak csak a pénzről szól, éjjel pontokról álmodnak, ezzel kelnek ezzel fekszenek, és arra törekednek, hogy a mások által vásárolt termékek segítségével fedezzék az önnön és családjuk fogyasztását és megteremtsék a luxust, már ha tudják. Sokaknak nem az egészség a fontos, nem az, hogy másokon segítsenek, de biztos vagyok abban, hogy vannak kivételek!!!
Én kaptam útmutatást. Olyat, amivel nem tudtam azonosulni. Mert inkorrektnek, etikátlannak tartottam, de erről is olvashattál a soraim között.
Hát ennyi.
Moderálás
2007 május 1. | Szerző: Kriszta
Kedves gianni!
A válaszom: nem.
Nem moderálom a hozzászóllásokat, mert akkor nem lenne hiteles a blogom. Nem csak a saját gondolataimat tudom így megosztani, hanem a mások véleménye is helyet kap. Mindenkié úgy, ahogyan megírta. És így az én blogomat olvasók egymással is tudnak “vitatkozni”. Nekem ez tettszik.
Üdv!
Ember kontra FLP
2007 április 27. | Szerző: Kriszta
Gianninak!
Kedves Gianni!
Végülis azt nem lehet mondani, hogy nincs igazad. De azért ennyire ne sarkíts!!! Persze, hogy az emberről van szó. Az ember, az én tapasztalatomról. Tapasztalatokról, melyeket az FLP-ről szereztem. És így azért már árnyaltabb a kép. Természetesen mindenki más és más. Máskápp viszonyolunk ehhez a dologohoz. Mint már korábban is írtam, mikor a blogot elkezdtem nem gondoltam volna, hogy ilyen “sikeres” vitafórum kerekedik ki belőle. És mikor láttam, mennyien írnak pro és kontra, örültem. És tulajdonképpen emiatt szól a blog nagyon is az FLP-ről. Mert mindkét oldal megszólalhat (most azt nem részletezném, hogy ki milyen stílusban) és mindenki a saját szemszögéből nézve írja meg mit is gondol erről az egészről. Mindenki a saját tapasztalatát osztja meg másokkal és nem igazán hiszem, hogy ez egy adott ember lelkesedését rombolná vagy éppen építené. Hiszen akik erre a blogra lálelnek, keresgélnek a neten az FLP-ről, mert felajánlották nekik az üzlet lehetőségét, de mielőtt belevágnak, tájékozódni szeretnének. Ők a bizonytalanok. Én azt gondolom, hogy aki bizonytalan, valamilyen szinten mégis húz az egyik vagy a másik oldal felé. Sosem lehet középen állni és teljesen függetlennek lenni, ez az ember természete miatt képtelenség. Tehát, ha egy bizonytalankodó kevésbé húz az üzlet felé itt az én blogomban úgymond “visszaigazolást” kap. Aki viszont az üzlet felé hajlik, elolvassa a másik FLP-s blogot is (melyet szilvi77 is megtett, ott is olvastam a kommentjét) és azt gondolja: “igen én ebbe belevágok”. És senki nem vitathatja el egyik döntés jogosságát, szabad akaratból meghozott létét. Aztán persze vannak nyilván olyanok, akik a nagyon megoszló vélemények miatt riadnak meg, mert egyik oldal érveit sem találja meggyőzőnek. És vannak azok, akik megtapasztalták, milyen az FLP és szükségét érezték, hogy kiírják magukból a tapasztalat szülte gondolatokat, ahogyan én is. És én mindkét részről örülök a hozzászólásoknak. Az FLP szempontjából “negatív” kommenteknek azért, mert visszaigazolást nyerek, a “pozítív” oldal hozzászólásainak azért, mert az ember felé tiszteletet érzek az elszántságáért és becsülöm a tenni akarását. Az, hogy őt a segíteni akarás vagy az üzletben rejlő pénz motíválja-e, számomra lényegtelen.
Tehát lezárván ezt a (remélem ismét sok-sok véleményt generáló) bejegyzést azt kell mondanom igazad is van meg nem is. Ez a blog emberekről (is) szól mert ők alkotnak véleményt, de az FLP-ről is, mert erről alkotunk véleményt.
További szép napot.
Még mindig tart…
2007 április 25. | Szerző: Kriszta
Sziasztok!
Hát ismét meg tudtok lepni… Egy ideje nem érkeztek kommentek és azt hittem behal a blogom! Szomorú lettem volna. De most látnom kell, ismét élénkek vagytok és írtok. ‘másik kirszta’ rülök, hogy újra “látlak”. Jó olvasni a soraid… 🙂
Na menjünk sorba…
Kata!
Sajnálom, hogy neked is elég kellemetlenek a tapasztalataid. Csodálkozom, hogy az illető nem foglalkozott veled, hiszen jól járt volna. Ahogy a soraidból kivettem, Te “pusztán” fogyasztó szerettél volna lenni. Ez szerintem egy szponzornak csak jó, hiszen ezáltal “probláma mentes” vagy és gyűjtögeted neki a pontokat anélkül, hogy túl sok energiát kellene rád fordítania. Szerintem megérte volna neki ha egyszer-kétszer elmegy veled vásárolni, megmutatja a dolgokat, mert az ő minősüléseihez a későbbiekben a Te általad vásárolt termékek pontértékei is hozzájárultak volna. Bár… Állítólag aki igazgatói szinten van már nagyon csúnyán gazdag… Talán nem kell neki több pénz…??!!!! Mindenesetre az jó, hogy a termékeket használod, azt gondolom én is, hogy jók, és ha megengedhetném magamnak én is venném. Mellesleg engem is hülyének néztek a pont nélküliben, mikor elmentem tájékoztató anyagokat venni… De hát akkor még úgy voltam vele, ha szponzorom nem segít nekem, akkor segítek én magamon. Így utólag már sajnálom azt a pénzt, amit az írásos anyagokra költöttem. Mindegy . További szép napot és jó egészséget kívánok Neked!
szilvi77!
Kisgyerekes anyukaként szerintem ne vágj bele!!! Még ha olyan körökben is mozognál, hogy tudd népszerűsíteni a terméket, hosszú idő, amíg kiépíted az üzletet. Kicsi gyerek mellett ogyan mész el vagy szervezel bemutatókat??? És természetesen a kezdő anyagi beruházásról ne is beszéljünk… (már megtettük). Egyilyen dologért kár lenne feláldoznod a csalásos nyugalmát. Én már megtapasztaltam, milyen… És ne akard, hogy mások meggyőzzenek arról, milyen jó is ez. Ha elsőre nem sikerült nekik, akkor a későbbiekben sem fog. Szerintem az FLP és az általuk kínált nagy lehetőség nélkül is lehetsz boldog és egészséges ember! Ne csinálj magadnak plussz problémát! Minden jót Neked is.
MAcus, Peti!
Örülök, hogy megtaláltátok a számításotokat! Mindent bele! Minden jót Nektek is!
Kedves másik kriszta!
Mivel olyan nagyon hasonlóan gondolkodunk, a te soraidhoz nincs mit hozzáfűznöm! Csak ennyit: KÖSZÖNÖM! Szép napot nekd is!
Várom a további kommenteket, tapasztalatokat!
Sziasztok
Ákosnak…
2007 április 5. | Szerző: Kriszta
Kedves Ákos!
Igen, kicsit erős volt…
És nem én kerestem meg a szponzoromat, hanem ő engem!!! A kommunikációs problémákért nem én voltam a hibás!!!
De azért köszönöm a resgálást, sokatmondó volt.
Szép napot!
Mit mondhatnék…?
2007 április 2. | Szerző: Kriszta
Kedves másik Kriszta!
Kérdésedre a válaszom: IGEN! Letettem róla. Tulajdonképpen már ezerszer végig gondoltam a dolgot és mindamellett, hogy egyréászt azt érzem becsaptak, ha nem is ebbe a közegbe kerülök semmi nem garantálta volna sikerem. Ugyanis egyszerűen nem mozgok olyan körökben, hogy értékesíthessem az aloét. Vagy legalábbis véres verejtékkel kellene megdolgozni minden ügyfélért, vásárlóért, munkatársért, amire nekem jelen körülmények között nincs időm. Két kicsi gyereket nevelek, ovodások. A férjem folyton robotol, dolgozik, szereti a munkáját, ezért nem tudnám ráhagyni a gyerekeket. Másrészt nem is akarnám, hiszen az életünk úgy hozta, hogy két és fél éven át ő volt velük otthon GYES-en, kibabázta magát, most muszály teret, időt adnom neki ahhoz, hogy kiélhesse, kiforrhassa magát a szakmájában. Én ezért váltottam munkahelyet, hogy most nekem legyen több időm az életünkre, neki pedig ideje a munkájára. És úgy érzem nem döntöttem rosszúl. Meg most amúgy is le vagyok foglalva, olyan dolgot csinálok a szabadidőmben, amivel lehet egy kis plusszpénzt tenni a családi kasszába, de nem szeretném reklámozni, ugyanis nem éppen legális tevékenység. (Nem utcalány vagyok!:):):):):):)) És hát hamarosan modernizáljuk a 70 éves házunkat, felújítjuk falakig visszabontanak mindent, aztán ki kell csinosítanom, szóval elleszek az FLP nélkül is. Az az igazság, hogy egy ilyen kereseti lehetőség alapjait akkor kell lefektetni, amikor még szabad vagy nem köt a házasság, de legalábbis nincs egy vagy két gyereked. Amikor szabadon mozogsz, nem vagy az óvoda nyitvatartásához kötve, nem kell szülői értekezletre rohannod, amikor nem gond, ha 2-3 napig nem főzöl stb. Ezt egy 5 és egy 3 éves gyerek mellett nem lehet csinálni. Vagy pedig olyan nagyszülőkre van szükség akiknek soha nem gond az unokára vigyázni. Sajnos sem az apukám sem a férjem szülei nem tudnák ezt vállalni. Úgyhogy ennyi. Talán majd ha nagyobbak lesznek a gyerekek, akkor lesz időm valami mást csinálni, de szerintem nem az FLP lesz az. Aki egyszer megégeti magát… Nos, nem és kész. Ez volt az első MLM rendszerrel működő dolog, amit minden ellenérzésem és fenntartásom ellenére kipróbáltam, és az lett a vége, ami lett. Szerinted van még kedvem próbálkozni? Lehet, hogy így csak egy kis átlagos nő maradok, átlagos élettel, átlagos dolgokkal, de nyugodt életem lesz egy boldog házasságban két baromi klassz kisgyerekkel. Nekem ez is elég, soha nem vágytam többre, mivel kisgyerekként nekem ez nem adatott meg. A pénzt, illetve annak megszerzését sosem tekintettem életcélnak. A pénz eszköz, amelyre szükségünk van az igényeink kielégítésére. Kinek mennyire, az a maga dolga. Sosem tekintettem rá úgy, hogy nekem ebből sok kell. Nem mondom, jó, ha van. De nem tragédia, ha kevesebb jut. A gyerekeim mindenféleképp megkapnak mindent, és ha ezért le kell mondanom valamiről nem érzem áldozatnak. Nem vagyok gazdag, de szegény sem. Akkor minek görcsöljek egy olyan dologért, emly szép szép csak nem mindenki számára hozza a beígért sikert, sok-sok pénzt. Én nem szeretek eltaposni másokat, felfelé könyökölni, vagy épp öles nyelvcsapásokkal habosra nyalni valakinek a hátsóját, akit éppenséggel lehetséges, hogy utálok? Mert ebben az üzletben ennek a lehetősége is benne van a pakliban. Mért hívjak fel valakit, akivel 5-10 éve nem beszéltem, hogy te figyelj! Nincs kedved pénzt keresni velem? Ez nem én vagyok. Vagy mért nyüstőljem a barátaimat? Olyan kevés van belőlük és nekem szükségem van rájuk! Nem akarom, hogy elforduljanak tőlem (ez a szponzorommal megtörtént, ő maga mondta) azért, mert semmi más nem tölti ki a gondolataimat , csak az FLP és azért ne tudjuk megtartani a vasárnapi palacsinta partit, mert én továbbképzésen vagyok?! Á..! Nekem ilyen áron nem kell az FLP és az általa ígért gazdagság. A termékeket viszont így nem fogom tudni megvenni, mert nincs rá ennyi pénzem amennyibe kerül, de sebaj. Alpvetően számomra megfelelő, és jó kozmetikai és egyéb szereket használok a gyerekeknek is megfelelnek, hát nem esszük, isszuk, kenjük az aloét és ennyi. Szóval alényeg, hogy nem csinálom. Megmarad egy kis intermezzóként az életemben, gazdagodhattam általa egy nagyon fontos tapasztalattal, amelyet majd később évek múlva megoszthatom a gyerekeimmel, ha szükségük lesz rá. És ez már számomra igazi haszon. A 100.000,- FT-omat meg bánja a fene… Lett volna helye máshol is, de megoldottuk és kész.
Te amúgy dolgoznál benne? Vagy valami hasonlóban, esetleg olyan új dologban, amit még kevesebben ismernek? Belevágnál?
És mádok? Megpróbálkoznátok az MLM-mel, vagy akár konkrétan az FLP-vel? Írjatok!
Szép napot mindenkinek!
Megint csak köszönhetek!!!
2007 április 1. | Szerző: Kriszta
Kedves “Másik Kriszta”!
Nagyon köszönöm a soraidat mégpedig azért, mert saját gondolataimat olvashattam vissza, s ez számomra azt bizonyítja, hogy nem vagyok egyedül a véleményemmel és élnek még a Földön okos, értelmes emberek, olyanok, mint én. Ez visszaadja a hitemet magamban s abban, hogy mégsem olyan nagyon elfuserált ez a világ. Természetesen az ellenvéleményeket is zsívesen fogadom, csakhát sz nem mondegy milyen stílusban íródnak!!! Egyébként, mint azt a blogomban korábban írtam összehozott az élet egy az én csapatomtól független FLP-ssel, akire csak jót lehet mondani!!! Ő pl. felajánlotta, hogy menjek el az ő csapatával az ő bemutatójukra, hogy lássam ők hogyan dolgoznak. Pedig aztán neki végképp nem származott belőlem haszna. Ráadásul az ő csapatukban még orvos(!) is van, aki előbb átnézegeti az esetleges “ügyfelek” orvosi papírjait és úgy ajánl terméket! Hát igen így is lehet csinálni. Felajánlott egy lehetőséget, hogyan is tudnám csinálni mégis az FLP-s vállalkozást a csapatomtól függetlenül… A lehetőséggel végülis nem éltem, addigra már túl kedveszegett voltam. A lényeg, hogy azért akdnak rendes meberek is…:) Ami egyébkén még rettenetesen elkeserített, hogy tulajdonképpen az én szponzorom, illetve az egész csapat azt használta ki, hogy ismert. Elég sok prominens személyiség fordul elő ezen a vonalon és lényegében az arcukkal élnek vissza. Egyébként ezt a szponzorom anyukája is megmondta, hogy csak úgy érvényesülhetek ebben az üzletben, ha E. mögöttem áll. Ez is olyan visszatetsző nem? És igen. Az én házasságomban is voltak viharok az egész ügy miatt. A férjem pl. kijelentette, ha E. átjön hozzánk, szó nélkül kidobja. Ő már előbb tudta azt, amit akkor én még csak sejteni mertem… Dehát átvészeltük, túl vagyunk rajta és ez a lényeg. Egyébként pedig nem hiszek abban sem, hogy ezek a termékek egyaránt mindenkinek jók, illetve minden, vagy szinte minden problémán segít. Korábban írtam, hogy ajánljon nekem valaki a COPD-re terméket. Erre egy olyan kommentet kaptam, hogy ezek a termékek nem gyógyszerek – ezt tudom is – , hanem megelőzésre szolgálnak, immunerősítésre, ha úgy tettszik. A COPD-t elég nehézkes lett volna megelőzni pl. 20-30 évvel ezelőtt, hiszen ez a betgség kb. 5 éve van úgymond köztudatban, az orvosok is akkor kaptak észbe, amikor kiderült, hogy már-már magasabb a halálozási aránya, mint a ráknak! Az én apukámnál 60 éves korában jelentkeztek a tünetek, s mikor végig gondoltuk ezt az egész dolgot rájöttünk, hogy genetikailag is öröklődhet a családunkban, hiszen apai vonalon már három rokonnak okozta közvetve vagy közvetlen a halálát. Ezen tények ismeretében az apukám, hogyan is előzhette volna meg??? Na mindegy. Ez most csak úgy kijött. Apu többé-kevésbé jól együttél a dologgal, lelkiismeretesen szedi (szívja) a belégzőport, amellyel szinten tartgják az orvosok és élhető életet biztosítanak neki. Hát ennyi. És muszáj még leírnom, kikivánkozik belőlem a másik dolog is a vérhigitó (Syncumar) dolog is. Apun 12 éve hajtottak végre szívbillentyű cserét. Egy olyan dolog miatt, amit nem lehet megelőzni (még az orvosok szerint sem, gondolom azért ezt egy szívspecialista jobban tudja). Ugyanis mi történt? Apu két szívbillentyűjén is un. baktériumlebenyek alakultak ki, amelyek akadályozták a billentyűk záródását. A betegségnek semmilyen tünete nincs/nem volt az utolsó pillanatig! Pusztán a kinövéseket nem lehetett eltávolítani, fémbillentyűket kellett az eredetiek helyére bültetni. Apu ketyeg is, mint a svájci óra.:) Na már most. A fémbillentyűk nem tudják feldolgozni a vér természetes rögösödését, amire az egészséges szívbillentyűk képesek, ezért kel a véralvadásgátlót szedni. Hát kiváncsi lennék arra, hogy ezt meg lehetett-e volna előzni. Természetesen azt nem tagadhatom, hogy bizonyos esetekben a termékek használnak, de senki ne állítsa, hogy mindenre jók. Mert ilyen valótlan kijelentéssel áltatni, becsapni embereket gerinctelenség és felelőtlenség!!!
Kedves “nemkriszta”!
Ne ha ragudj, hogy ennyire a végére hagytalak. Köszönöm, hogy megvédtél! A te soraid számomra azért fontosak, mert jó tudni, hogy értelemmel és odafigyeléssel is képesek páran olvasni és nem csak a szavakat látják, hanem értik a (talán nem is annyira) mögöttes tartalmat is! Köszönöm! Amúgy megírhatnád a véleményedet, amennyiben van, az FLP-ről!
Hát szép napot mindenkinek!
Köszönöm…
2007 március 30. | Szerző: Kriszta
Kedves “másik Kriszti”!
Köszönömkedves soraidat, igazán üditően hatottak rám. Nem azért, mert -hogy úgy mondjam- az én pártomon állsz, hanem pusztán azért, mert kedvesen közeledtél, ráadásul objektíven tudsz itélni egykori helyzeted miatt. Tulajdonképpen nem terveztem ilyen hosszú életűre a blogot, de mivel a hozzászólások csak csurrannak cseppennek úgy gondolom van értelme még egy kicsit boncolgatni a témát. Bár, ha jobban meggondolom már nem is arról szól az egész, amiről eredetileg terveztem, hanem egyfajta vitafórum kerekedett belőle, az útobbi hetekben már vélemények, érvek és ellenérvek találkoznak egymással. Persze őrülök ennek az egyfajta vitafórumna, izgalmas. Csak egyetlen dolog bánt… sok hozzászóló pusztán olvassa a szavakat s nem lát mögéjük. Megvádolnak, hogy lejáratom a céget, pedig erről szó sincs!!! A saját tapasztalataim megosztása volt az eredeti cél, most pedig már az, hogy eszmét cseréljek, kérdezzek, válaszoljak, mikor mire adódik lehetőség. Ettől függetlenül nem fér a fejembe, hogyan lehetnek okos, értelmes emberek ennyire elvakultak és ennyire bacsaphatóak?! ÉS persze amit még nem értek, hogy egy ilyen klassz termékcsaládot mért kell úgymond elzárni az igazán nagy közönség elől? Egy igazán kiváltságos kör (nem kevesen) piszkosul meggazdagodott belőle. Az alattuk állók így-úgy éldegélnek belőle és vannak akik használják, már ha megtehetik… Emlékszem a szponzorom anyukája egyszer azt mondta nekem, hogy az FLP-nek és a cég “dolgozóinak” az a célja, hogy ennek a termékcsaládnak minden háztartásban alapvetően jelen kellene lennie. Szerintem pont az értékesítési rendszer a legnagyobb akadája ennek! (Ez persze magán vélemény!!!) Ugyanis emlékszem pár évvel ezelőtt még a homeopátiás szereket is előítéletekkel kezelte mindenki. Az orvosok nem ajánlották, kezeltek vel, a patikusok inkább letagadták, hogy van ilyen az emberek pedig, azt gondolom hitték is meg nem is, hogy jó. Mégis néhány év távlatából sikere lett mert megismerte mindenki. Gazdag, szegény, boldog, boldogtalan, okos, buta. Hagyták, hogy mindenki megismerhesse, nem csak azok, akiknak egy adott kör akarja megmutatni. Könnyebben is ment az elfogadás, az elfogadtatás. És ez is azt bizonyítja, hogy a nagy többség még mindig irtózik az MLM rendszerektől, jobban hívei a hagyományos megoldásoknak, pl: patika… stb. Még egy gondolat… Emlékszem, mikor ismerkedtem a termékekkel elmondták, hogy a naturgélnek milye sz… az íze, de annyiért már megiszom, amennyit keresek vele. Hát nem tudom.. Én úgy gondolom aminek az ízétől undorodom, amit nem szívesen nyelek le, nem hiszem, hogy jót tenne az egészségemnek. Hisz’ a legkisebb porcikám sem kívánja… Hát mára ennyi.
BESZÉLGESSÜNK MÉG!
Szép napot mindenkinek
Zsazsának
2007 június 30. | Szerző: Kriszta
Szia!
Te végigolvastál mindent, ami ebben a blogban le van írva??? Ki is szidta a céget???
Oldal ajánlása emailben
X